KOROK - SZÍNEK - HANGULATOK

A historizáló, klasszicista stílustól a plein air tájképeken át az impresszív zsánerképekig és a fauvista irányzatokig a magyar festőművészet legszebb korszakaiból hozott alkotásokat a Halász-kastélyba a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A merítés páratlan: Munkácsy, Aba-Novák, Mednyányszky, Czóbel Béla és még sokan mások teszik a szombaton nyílt tárlatot különlegessé. A korszak szerelmesei számára pedig a kevéssé ismert festők jelenthetik a csemegét.

A magyar festészet fénykorából, a 19. század vége, 20. század eleje időszakából érkeztek a kápolnásnyéki Halász-kastélyba azok az alkotások, melyeket a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből válogattak erre az időszakos tárlatra. A szabadságharcot követő korszak, a kiegyezésig tartó időszak, majd az azt követő nagy fellendülés, polgári öntudat kialakulásának képzőművészeti lenyomata a Kápolnásnyéken látható gyűjtemény.

A megnyitón L. Simon László miniszteri biztos, országgyűlési képviselő vendége volt Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója és Fogas Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, tőlük tudhatta meg a közönség, hogy a képek két gyűjtőtől származnak: Ambrozovics Dezső műfordító-újságíró - nem mellesleg Kossuth Zsuzsa unokája -, jó ízléssel válogatott műkincsei felesége halála után kerültek a múzeumhoz. A másik pedig Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum volt igazgatója, festőművész, aki szintén műértő lelkesedéssel, kapcsolatai révén hozta létre gyűjteményét - ennek államosítása után kerültek Szegedre a művek.

A kastély termeiben szép ívet írnak le a "Korok-Színek-Hangulatok" - amely a tárlat címe is egyébként -, és juthat el a szemlélő Munkácsyval, Benczúr Gyulával a sötét tónusú historizáló műfajoktól Csók István és Iványi Grünwald Béla akt "látomásain" keresztül Hollósy Simon és kortársai természetábrázolásán át a fényekre, kontrasztokra ráerősítő Szöri József-féle zsánerekig és még annál is tovább: Czóbel Bélával szinte már az avantgard kapujáig tehet idő- és művészettörténeti utazást a látogató.