Oxána MEGNYITÓ

2020.07.30

Ma este nagyon jó hangulatban nyílt meg Bódis Oxána festőművész önálló kiállítása  a Mamaison Residence Izabella Budapest- ben.

Megnyitó

Talán a leggyakrabban említett toposz Bódis Oxánával kapcsolatban, hogy ő volt az

 "a kislány, aki előbb fogott ceruzát a kezében, mint hogy járni tudott volna." 

Úgy gondolom, ez a jelenség valamiféleképpen predesztinálta életútját, amelynek számos beszélgetésünk alkalmával felmerült, hogy Oxánával együtt munkái hogyan változtak az évek során. A kislánykor gyermeki ártatlanságának formakincsétől kezdve a nővé válás kibontakozó alakjain át az érett nő színes-teljes világáig.

Oxána előbb akvarelleket készített, majd a grafikai megoldások felé fordult, amelynek két példáját ma itt is megtekinthetjük (Huligánok és a Cica kislánnyal). Számos mitológia, régmúlt meséit illusztráló munkája született, amelynek fontos állomása volt a 2013-as "Aphrodité álma" című kiállítása. A mitológiai alakok, bár mára formai megnyilvánulásokban eltűntek alkotásairól, szellemiségükben tovább élnek. Ennek egy gyönyörű példája a Női ág címet viselő mű, amelynek nőképében Aphrodité sejlik át. A mítoszok, bármilyen rég is íródtak, ma is hordoznak aktualitást. Ahogy Oxána mondta 2013-ban: 

"Klasszikus az, aminek nem vész el az aktualitása."

Oxána munkái is kilépnek az időből, akárcsak az orosz, fehérorosz hagyományok, amelyek gyermekkorát átszőtték: a balett és az irodalom nagyjai. Oxánának nem mesékkel indult az olvasás. Az orosz világirodalom mestereitől kerültek a kezébe könyvek először. Neki Puskin és Dosztojevszkij mesélt, ma pedig ő mesél nekünk - alkotásaival. Ahogy Kassai Tini fogalmaz a Vous-ba írt egyik cikkében.: 

"[Oxána] megmutatta nekem a belorusz mesevilág mellett lelke csodás színeit."

Gyönyörködjünk ma mi is bennük.
Szintén Kassai Tini írónő fogalmazott így:

"Én nem tudom, hogy miben mérik ezen a világon a sikert. Hány alkotásra van szükség, hány kiállításra, eladott képre, hány publicisztikára ahhoz, hogy a láthatatlan mérce szerint kijelenthessük valakiről, hogy SIKERES művész. De a művész alkotásai a világ számtalan pontján fellelhetőek ma már. Azt hiszem helytálló a mesékből kölcsönzött kifejezés: Oxána messze földön híres festő."

Mint művészettörténész, kijelenthetem, Oxána - és alkotásai - az említett szempontok szerint és az elvont fogalmú művészettörténeti akkreditálás értelmében is minden úgynevezet. "kritértiumnak" megfelel.
Volt kiállítása Budapesten, Nagykanizsán, Egerszegen, Linzben, Grazban, Zalalövőn, Bad Gleichenbergben, Csepregen, Tolnán, hogy csak párat említsek. Oxána művészetében megjelenik a természetfeletti, a "lélek szín-tér," amely akár kiállításának is lehetne címe.
Nem véletlen a macska megjelenése sem: számos mitológiában és ikonográfiai hivatkozásban a macska az egyik legspirituálisabb lény, az az állat, amely képes a "szellemmel"
kapcsolódni. Legyen szó akár valamilyen "felsőbb" hatalomról, vagy arról, hogy az ember mélyébe, lelkébe lát.
Oxána is lát minket - munkáin keresztül. És mi is megtapasztalhatjuk általa az elme szabadságát. A Jungi pszichológia értelemben: felszabadul tudatalattink, amikor képeit szemléljük. Ennek ékes példája többek között az Anyag és lélek című munkája. Oxána művei álom és valóság ötvözetei. Minden általa ábrázolt jelenség ábránd, mégis a hétköznapok részét képező tereket, tárgyakat, élőlényeket, stb. ismerjük fel vásznain - képpé
komponált szürreális formákban és alakokban. A gyermeki ártatlansággal átformált világ-interpretációi mesés konstrukciók. A máshogy-látó
elme különleges építményei. Oxána így nem mást mutat meg, mint az emberi képzelőerő csodáit. Ilyen művek például az itt látható Piros leveles vagy a Téli séta macskával, illetve a Nyugalom.
De miért ilyen fontos mindez?
Képzelőerőnk, (ön)tudatunk és az ezek által alkotott konstrukciók tesznek minket emberré. A legszínesebb és legerősebb konstrukciók pedig azok, amelyek összekötnek minket: közös álmaink, történeteink és céljaink.

Hatalmas megtiszteltetés volt számomra ez a felkérés, köszönöm Oxánának.
Illetve ugyanitt szeretnék köszönetet mondani Csató Tamásnak, aki lehetővé tette a kiállítás megszületését, továbbá köszönjük a Mamaison Residense-nek a hangulatos környezetet, a Lakberendezők Országos Szövetségénék és a Fine Arts Capital Művészeti Egyesületnek, hogy támogatták munkánkat.